Gilgames eposz

Gilgames eposz (fordította Weöres Sándor)

 

  • Az emberiség egyik első epikus műve.

  • a sumér kultúra fő alkotása

  • Tágabb értelemben azon művek összessége, melyek Gilgamesről szólnak.

  • Szűkebb értelemben az a 12 agyagtáblán található egységes szerkezetű alkotás, mely egy írnok, Szinlegi-unninni nevéhez fűződik.

  • központi témája az uruki mondakörből ered

  • Uruk mezopotámiai város volt.

  • Alapítása Gilgames nevéhez fűződik

A mondakör feldolgozásai

  • Már az i. e. 22. század második felétől vannak biztos adataink arra nézve, hogy az uruki sumer epikus „ciklus" egyik   másik darabja már teljes egészében elkészült.

  • Kr. e. 19-18. század:  akkád nyelvű Gilgames eposz

  • Kr. e. 8. század: a legteljesebb akkád nyelvű újasszír kiadás

       Ez a szöveg maradt ránk Assurban-apli ninivei könyvtárában 12 ékírásos agyagtáblán.

  • A könyvtár feltárása során öt teljes példány került elő belőle.

  • Az eposz cselekményét mesterien osztották el a 12 tábla közt: minden egyes tábla egyben önálló szerkezeti egységet is jelent. 

Ki volt Gilgames?

  • Gilgames egy valóban létező sumer uralkodó volt, a Kr. e. 28—27. században élhetett.

  • Uruk városának ötödik királya volt.

  • Legyőzte Kis városát, e tette miatt a szóhagyomány szerint az alvilágban istenné vált.

  • Alakja köré mítoszok szövődtek.

  • Az legenda szerint Gilgames „kétharmadrész-isten, egyharmadrész-ember”,

  • emberfeletti képességekkel rendelkezik.

  • Édesapja Lugalbanda, Uruk királya, édesanyja Ninszun istennő volt.

  • Gilgames az egyik első emberfeletti ember (hérosz) az irodalomban, akinek a neve fennmaradt.

  • Nevének jelentése: "Öreg ifjú" (eredeti írással Bilgá-mes)

Az eposz cselekménye

 

  • Gilgames népét zsarnokian leigázza, velük építteti Uruk bástyafalait.

  • Az emberek fohásszal fordulnak az istenekhez, hogy segítsenek rajtuk.  Aruru istenasszony megteremti Enkidut, hogy ő mérkőzzék meg Gilgamessel.

  • Enkidu, a vadember rettegésben tartja az embereket.

  • Egy lányt küldenek hozzá és a szerelem megszelídíti Enkidut.

  • A két hős megmérkőzik, de nem bírnak egymással, és testvéri barátságot kötnek.

  • Hőstettek sorát hajtják végre együtt. 

  • Gilgames örök hírnévre vágyik, a cédruserdőt akarja megszerezni.

  • Enkidu segít neki, ám a siker ellenére Gilgames nem lehet elégedett, mert barátja 12 napi szenvedés után meghal.

  • A főhős elhatározza, hogy szembeszáll a halállal.

  • Felkeresi mitikus ősét, Um-napistit, hogy megtudja tőle az örök élet titkát.

                - Um-napisti a bibliai Noé megfelelője.

             - Egyedül ő éli túl a vízözönt a feleségével, ezért az istenek halhatatlanná

              tették őket.

  • Um-napisti 2 lehetőséget kínál az Gilgamesnek az öröklétre:

             - ébren kell maradnia 6 napon és 7 éjszakán keresztül, de Gilgames

              nem állja ki a próbát, elalszik;

             - meg kell ennie az örök ifjúság füvét, amely a tenger mélyén terem,

               de egy kígyó elragadja a megszerzett növényt.

  • Gilgames megérti: mindenkit utolér a halál.

  • Hazatérve megidézi Enkidu árnyát a túlvilágról, szeretné megtudni, milyen a túlvilági élet.

  • Megtudja, hogy hőstettei megszerzik számára a túlvilági boldogságot, és neve örökké fennmarad.

Verselése

  • Váltakozó hosszúságú, 12-14 szótagú sorokból áll.

  • Előfordulnak enjambement-ok (soráthajlás).

Nyelve

  • sumér

  • akkád

Jelentősége

  • Az emberiség egyik legősibb irodalmi alkotása

  • Az ókori ember hitvilágát, gondolkodásmódját mutatja be.

  • A sumér kultúra fő alkotása.

Kapcsolata más művekkel

1.BIBLIA

  •     Enkidu teremtése – Ádám teremtése

  •     (földből/agyagból isteni lehelettel)

  •     kígyó jelenléte

  •     Vízözön

2.ODÜSSZEIA

  •     út az alvilágba

 

Részletesebb ismertetést a műről a következő tanulmányban olvashatsz:

Tóth Tibor: A Gilgames-eposz

A Gilgames eposz vízözöntörténete

A vízözön története a pusztulásmítoszokhoz tartozik, melyek valamilyen természeti csapást, katasztrófát igye­keznek megmagyarázni. A történet sok  nép mitológiájában is előbukkan. A sumérok Gilgames királyról szóló történetében szintén megtalálható a vízözön és a bárka megépítése. Egyes feltételezések szerint a történet az Ószövetségbe is innen kerülhetett át. 

Van-e az özönvíznek tudományos magyarázata?

Sokan úgy gondolják, hogy az özönvíz nem lehet puszta mese, ha ilyen sok nép mitológiájában megjelenik. Az egyik feltételezés szerint régen a Földközi-tenger és a Fekete-tenger között egy sziklagát volt, amely nem engedte az alacsonyabb Fekete-tenger felé a vizet. A jégkorszak után  a vízszint megemelkedett, s áttörte a gátat. A víz átömlött, s a part menti települések víz alá kerültek. A menekülők magukkal vitték a történetet is. Így került be annyi nép mitológiájába az özönvíz meséje.

Egy régész, Sir Charles Leonhard Woolley, aki hosszasan ásatásokat végzett Urban, hatalmas méretű áradás nyomaira bukkant. A letűnt kultúrák emlékét tartalmazó rétegeket, amelyek legősibbje még a kőkorszakban keletkezett, három méter vastag agyagréteg borította. Ez a réteg Kr. e. 4000 táján került ide. Azt még ma sem lehet eldönteni, hogy ez a vízözön történelmi bizonyítéka lenne. 

Olvasd el, hogyan élt a katasztrófa emléke a sumér mitológiában!

Vízözön a Gilgames eposzban

 

Ellenőrző feladat