Az emberiség egyik első epikus műve.
a sumér kultúra fő alkotása
Tágabb értelemben azon művek összessége, melyek Gilgamesről szólnak.
Szűkebb értelemben az a 12 agyagtáblán található egységes szerkezetű alkotás, mely egy írnok, Szinlegi-unninni nevéhez fűződik.
központi témája az uruki mondakörből ered
Uruk mezopotámiai város volt.
Alapítása Gilgames nevéhez fűződik
Már az i. e. 22. század második felétől vannak biztos adataink arra nézve, hogy az uruki sumer epikus „ciklus" egyik másik darabja már teljes egészében elkészült.
Kr. e. 19-18. század: akkád nyelvű Gilgames eposz
Kr. e. 8. század: a legteljesebb akkád nyelvű újasszír kiadás
Ez a szöveg maradt ránk Assurban-apli ninivei könyvtárában 12 ékírásos agyagtáblán.
A könyvtár feltárása során öt teljes példány került elő belőle.
Az eposz cselekményét mesterien osztották el a 12 tábla közt: minden egyes tábla egyben önálló szerkezeti egységet is jelent.
Gilgames egy valóban létező sumer uralkodó volt, a Kr. e. 28—27. században élhetett.
Uruk városának ötödik királya volt.
Legyőzte Kis városát, e tette miatt a szóhagyomány szerint az alvilágban istenné vált.
Alakja köré mítoszok szövődtek.
Az legenda szerint Gilgames „kétharmadrész-isten, egyharmadrész-ember”,
emberfeletti képességekkel rendelkezik.
Édesapja Lugalbanda, Uruk királya, édesanyja Ninszun istennő volt.
Gilgames az egyik első emberfeletti ember (hérosz) az irodalomban, akinek a neve fennmaradt.
Nevének jelentése: "Öreg ifjú" (eredeti írással Bilgá-mes)
Gilgames népét zsarnokian leigázza, velük építteti Uruk bástyafalait.
Az emberek fohásszal fordulnak az istenekhez, hogy segítsenek rajtuk. Aruru istenasszony megteremti Enkidut, hogy ő mérkőzzék meg Gilgamessel.
Enkidu, a vadember rettegésben tartja az embereket.
Egy lányt küldenek hozzá és a szerelem megszelídíti Enkidut.
A két hős megmérkőzik, de nem bírnak egymással, és testvéri barátságot kötnek.
Hőstettek sorát hajtják végre együtt.
Gilgames örök hírnévre vágyik, a cédruserdőt akarja megszerezni.
Enkidu segít neki, ám a siker ellenére Gilgames nem lehet elégedett, mert barátja 12 napi szenvedés után meghal.
A főhős elhatározza, hogy szembeszáll a halállal.
Felkeresi mitikus ősét, Um-napistit, hogy megtudja tőle az örök élet titkát.
- Um-napisti a bibliai Noé megfelelője.
- Egyedül ő éli túl a vízözönt a feleségével, ezért az istenek halhatatlanná
tették őket.
Um-napisti 2 lehetőséget kínál az Gilgamesnek az öröklétre:
- ébren kell maradnia 6 napon és 7 éjszakán keresztül, de Gilgames
nem állja ki a próbát, elalszik;
- meg kell ennie az örök ifjúság füvét, amely a tenger mélyén terem,
de egy kígyó elragadja a megszerzett növényt.
Gilgames megérti: mindenkit utolér a halál.
Hazatérve megidézi Enkidu árnyát a túlvilágról, szeretné megtudni, milyen a túlvilági élet.
Megtudja, hogy hőstettei megszerzik számára a túlvilági boldogságot, és neve örökké fennmarad.
Váltakozó hosszúságú, 12-14 szótagú sorokból áll.
Előfordulnak enjambement-ok (soráthajlás).
sumér
akkád
Az emberiség egyik legősibb irodalmi alkotása
Az ókori ember hitvilágát, gondolkodásmódját mutatja be.
A sumér kultúra fő alkotása.
1.BIBLIA
Enkidu teremtése – Ádám teremtése
(földből/agyagból isteni lehelettel)
kígyó jelenléte
Vízözön
2.ODÜSSZEIA
út az alvilágba
Részletesebb ismertetést a műről a következő tanulmányban olvashatsz:
A vízözön története a pusztulásmítoszokhoz tartozik, melyek valamilyen természeti csapást, katasztrófát igyekeznek megmagyarázni. A történet sok nép mitológiájában is előbukkan. A sumérok Gilgames királyról szóló történetében szintén megtalálható a vízözön és a bárka megépítése. Egyes feltételezések szerint a történet az Ószövetségbe is innen kerülhetett át.
Sokan úgy gondolják, hogy az özönvíz nem lehet puszta mese, ha ilyen sok nép mitológiájában megjelenik. Az egyik feltételezés szerint régen a Földközi-tenger és a Fekete-tenger között egy sziklagát volt, amely nem engedte az alacsonyabb Fekete-tenger felé a vizet. A jégkorszak után a vízszint megemelkedett, s áttörte a gátat. A víz átömlött, s a part menti települések víz alá kerültek. A menekülők magukkal vitték a történetet is. Így került be annyi nép mitológiájába az özönvíz meséje.
Egy régész, Sir Charles Leonhard Woolley, aki hosszasan ásatásokat végzett Urban, hatalmas méretű áradás nyomaira bukkant. A letűnt kultúrák emlékét tartalmazó rétegeket, amelyek legősibbje még a kőkorszakban keletkezett, három méter vastag agyagréteg borította. Ez a réteg Kr. e. 4000 táján került ide. Azt még ma sem lehet eldönteni, hogy ez a vízözön történelmi bizonyítéka lenne.
Olvasd el, hogyan élt a katasztrófa emléke a sumér mitológiában!